7. fejezet

Az, hogy Niall bármilyen helyzetben még mindig mellettem áll, kimondhatatlanul jól esik. Brookon kívül egy barátom sem törődött még velem ennyit, mint ő. És néha ezért rosszul is érzem magam, mert a legtöbbször ahelyett, hogy elmennénk valahova, a vállán sírok. Azt mondta ez oké, mert a barátja vagyok, de sokszor ez nem okés, és nem tudok ellene tenni. Mert ő ismeri Louist és ő tudja mikor mi jár a fejében és mit miért csinál. Nem tudom mit csinálnék nélküle, de komolyan. Mindig képes megmosolyogtatni és mindig tudja mit kell mondani. Ez ő, ez Niall.. Csupa szív és odaadás. Lassan lépkedtem le a lépcsőn, elég korán volt még, de nem tudtam tovább aludni, ezért hálám jeléül úgy döntöttem összedobok valami reggelit a kis szőke barátomnak. Brook már hívott, de majd délután lerendezem, tényleg nem szeretném elrontani a kedvét. Nem azért ment el, hogy ott is csak az én bajaimat hallgassa. Egy valamiben biztos vagyok, hogy meg kell változnom. Túl kell tennem magam a történteken.. Az összesen ami eddig az életemben megtörtént és nem éppen kellemes, és megtanulni a jelenben élni. Nem depizhetek minden egyes alkalommal. De ha fáj, akkor is mosolyogni kell, mert ha gyengének látnak, kihasználják és el is hitetik az emberrel hogy az. És ezt nem hagyhatom.. Többé nem. A suliban, az ismerőseim között már megszokták az emberek, hogy ilyen vagyok. Ők így fogadtak el, de máshol nem biztos, hogy elfogadnának, ezért kell a változás. Tudom, hogy Brook mellettem lesz és segít mindenben, ugyan úgy, ahogy eddig is tette. Bekapcsoltam a rádiót és elővettem egy nagy serpenyőt. A tojásrántotta és a pirítós mellett döntöttem.. Na meg a kihagyhatatlan kávé. Imádom reggel a kávé illatát, és már szinte elengedhetetlen a reggeleim során. Hiába, a drága barátnőm rászoktatott, azóta minden reggel azzal várjuk egymást, egyik nap ő hozza, másik nap én. Többet csináltam mindenből, gondoltam a többiekre is a házban, és ha már vendég vagyok ez a legkevesebb.
- Lana?- megijedtem. Persze egyből felismertem a hangot, szinte azonnal meg is fordultam.
- Szia.- folytattam mielőtt megszólalhatott volna.- Niall nem engedett hazamenni tegnap este.. Kelly kórházban van.
- Jól van? Úgy értem..
- Nem tudom.- megrántottam vállamat. A múltkorihoz képest úgy tűnt nehezünkre esett mindkettőnknek bármit is mondani. Szeretném elfelejteni, de nehéz ha lassan napi szinten belebotlok. Erős belső akarat kellett hozzá, hogy ne nézzek csillogó szemeibe. Ugyanis félő volt, hogy ha megtettem volna, valószínűleg teljesen kikapcsolt volna az agyam.
- Mész hozzá?
- Max nem engedi.- összeszűkítette szemeit.- Szerinte nem lenne jó ha így látnám.
- És te szerinted mi lenne a jó?
- Ha mellette lehetnék.- sóhajtottam.- Majd hétvégén elmegyek.
- És te.. Jól vagy?
- Lehetnék rosszabbul is, de.. Megvagyok.- bólintottam.- Csináltam rántottát és pirítóst.. Csak.. Hagyj a többieknek is.- széles mosoly jelent meg az arcán.
- Én szoktam..
- Hogyne.
- Héé.- játékosan megbökte vállam, de elnevette magát. A fejemet ráztam és mosolyogtam. Tipikus.
- Louis nem tudod hol van a... Ohh.- azt hittem ez a beszélgetés ennél kínosabb már nem is lehetne, erre tessék. Még is csak lehetséges. Eleanor lépett be a konyhába, göndör fürtjei lágyan omlottak vállára és Louis pólóját viselte.- Lana, ugye?- csak bólintottam és próbáltam valami mosolyt varázsolni arcomról.
- Szia.
- Niall sokat beszélt rólad.- mosolya gyönyörű volt. Már mindent értek.- És persze Lou is.- le sem tagadhattam volna meglepettségemet. Azért kíváncsi lennék mit is mondott neki, amiért ilyen kedvesen viselkedik velem. Van egy olyan érzésem, hogy nem az eredeti storyt tudja. Louisra néztem, aki persze szándékosan kerülte tekintetemet. Azt hiszem ennek még lesz folytatása.
- Én most megyek, bocsi.
- Örültem.
- Én is.- egy gyors mosoly kíséretében gyorsan felkaptam a tálcát és próbáltam minél nagyobb léptekkel kimenni a helységből ügyelve, hogy nehogy felbukjak valamiben, vagy akár a saját lábamban.
- Lan.- megfordultam.- Ha szükséged van valamire csak szólj.- nem mondanám meggyőzőnek a válaszomat, csupán egy erőltetett mosolynak. Szörnyű. Ennyit még sosem mosolyogtam alig tíz perc alatt és a színlelés sem az én műfajom. Ahogy gondoltam Niall már fent volt. Kérdőn nézett rám, de a fejemet ráztam. Persze azzal jött, hogy nem kellett volna ezt megcsinálnom, de inkább ráhagytam. Nem állt szándékomban szócsatába kezdeni vele, mert tudtam, hogy a vége csikizés, amíg rá nem vesz, hogy azt mondjam igaza van. Nem sokáig maradtam náluk, Niall elszívta az energiámat, amit nem bántam, mert szinte minden egyes percben nevettem miatta. Imádom. Ha vele vagyok tényleg úgy érzem számítok.. És élek. Vele minden más, és ne értsen félre senki, nem zúgtam bele, csupán értékelem azt amit velem tesz és ahogy velem bánik. Sose volt fiú barátom, nekem mindig csak Brook volt és ahogy Niall belépett az életembe, mint barát, mindent megváltoztatott. Sose hittem a fiú-lány barátságban, mindig is úgy voltam vele, hogy az egyik félnek a végén úgy is többet fog jelenteni a másik, puszta barátságnál és ez tönkretesz majd mindent, de tévedtem. Igen, Niall helyes, édes és minden lány álma, de az én szememben ő egy barát. A egyik legjobb. Nem mondanám, hogy nem lennék képes szeretni őt úgy, de nem akarom elrontani azt ami kialakult köztünk és nem is lennék képes még egyszer egy ilyen kapcsolatot felépíteni mással, és ha őszinte akarok lenni akkor azt mondom, hogy nem is akarok. Sosem voltam az a lány, aki odamegy másokhoz, hogy "na akkor ismerjük meg egymást és legyünk barátok", valószínűleg soha nem is leszek ilyen. Mert nekem nincs szükségem tucat barátokra, akik eldobnak amint találnak maguknak egy jobbat, nekem elég az a pár aki van.. Mert tudom, hogy ők igaziak. Louis pedig.. Nem is tudom hogy érezzek.. Örülnöm kéne, hogy nem alázott meg az emberek előtt vagy legyek újra szomorú, hogy valamit bekamuzott? Ez az egész.. Zavaros és szörnyen idegtépő. Ahogy néha ő is az, kiismerhetetlen, ezáltal pedig ki tud készíteni. Szerintem ezt a "szólj ha szükséged van valamire" dolgot is csak azért mondta, mert Eleanor ott volt. Fogalmam sincs mit higgyek el a szavaiból. Mi igaz, és mi egy újabb hazugság..